Biológusmérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1985-ben. Az első kutatási témám az organofoszfát mérgezés (acetilkolinészteráz gátlók) elleni antidótumok tesztelése volt különböző in vivo és in vitro rendszereken. Ebből a témából írtam egyetemi doktori disszertációmat, melyet 1989-ben védtem meg. 1992-ben ösztöndíjat nyertem a Német Labordiagnosztikai Társaságtól, melynek keretében közel 1 évet töltöttem Németországban különböző laboratóriumokban, ahol elsajátítottam, az akkor újdonságnak számító molekuláris biológiai technikákat (PCR, PCR-RFLP, qRT-PCR, PCR termék szekvenálása, stb.). Hazatérésemkor egy FEFA pályázat segítségével az ország akkor egyik legmodernebb, kórházi laboratóriumi, molekuláris laboratóriumát tudtam berendezni a Heim Pál Gyermekkórházban. Ezt követően saját kutatásként 4 témával foglalkoztam: monogénes betegségek genetikai háttere (3 betegségben detektáltam betegséget okozó, korábban ismeretlen mutációkat a 90-es évek közepén), szív és érrendszeri betegségek genetikai háttere, allergia és asztma genetikai és immunológiai vizsgálata és az akut limfoid leukémia (ALL) genetikája és farmakogenetikája.
Bár többször voltam külföldön, de ott főleg különböző módszereket tanultam, önálló kutatásokat nem folytattam, így az összes cikkem teljesen vagy részben Magyarországon, az általam vezetett laborokban készült (jelenleg 142 tudományos cikk, amelyből 61 első, vagy utolsó szerzős). Témavezetésemmel eddig 12 PhD született, de technikai témavezetésemmel további 20 kutató végezte doktori fokozathoz vezető kutatásait az általam vezetett laborokban. PhD-met 1999-ben MTA doktora címemet 2005-ben védtem meg. 2007-ben habilitáltam, 2013 óta vagyok egyetemi tanár.