A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem. Vesebetegségek állatkísérletes modelljeivel diákkörös koromban kezdtem foglalkozni. Az Egyetem után 2 évig Németországban (1995-96), Uwe Heemann laborjában a veseátültetést követő kilökődési reakciók patomechanizmusa, gyógyszeres befolyásolásának lehetőségeivel foglalkoztam. Ebből a témából szereztem PhD fokozatomat (1999). Később a Harvard Egyetemen Judy Liebermannal együttműködésben elsőként alkalmaztuk az RNS interferenciát vesében, egérmodellen. Ezt a munkát a PNAS-ben közöltük. Akadémiai doktori fokozatomat (DSc) a kis RNS-ek vesebetegségekben játszott szerepének kutatásáról szóló értekezésemért kaptam (2011). 2014-ben Fulbright professzori ösztöndíjjal fél évet töltöttem bostoni kollaborátorunknál, ahol a kis RNS-ek rákos betegségekben játszott központi szerepét vizsgáltuk háromszoros negatív emlőrák (TNBC) áttétképzésében. Az egérmodell hazai adaptációjával elnyertünk egy NVKP nagypályázatot melynek segítségével a modulált elektrohipertermia onko-immunológiai hatásait vizsgáljuk. Jelenleg két kutatócsoportot vezetek melyek a kis RNS-ek szerepét vizsgáljak
– a vese-iszkémia okozta krónikus vesefibrózis
– és a TNBC progresszió
patomechanizmusában.