“Tisztelni mestereinket, segíteni tanítványainkat, gyógyítani a betegeket”
“Honorare magistros nostros, adiuvare discipulos, curare aegrotos”
Dr. Beke Artúr Vágsellyén 1965. február 15-én született. 1983-ban Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban érettségizett. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) biológiából III. helyezést ért el, ezért biológiából felvételi mentességet kapott. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1989-ben szerzett orvosdoktori diplomát.
Az oktatásban betöltött szerepe az egyetemi évek alatt, szerepe a tantervi reformban
Egyetemista korában hallgatói vezetőként részt vette az egyetemi oktatás (curriculum) reformjában. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a magyar nyelvű képzésben trimeszter rendszer működött, a IV-V évben a klinikai tárgyakból nem kellett vizsgázni, csak aláírásra volt szükség, ezért a hallgatók nem látogatták ezen előadásokat, és csak a hallgató önszorgalmán múlt, hogy a harmadik trimeszterben (ez volt a gyakorlati időszak) olyan kórházat választ-e ahová be kellet járni, vagy olyat ahová nem (sajnos sokan választottak olyat, ahová nem).
A trimeszter rendszer természetesen nem volt rossz a külföldi hallgatók számára, akik az elméleti két trimeszter után szívesen töltötték hazájukban /német évfolyam/ a harmadik trimeszterben a gyakorlati időt. Viszont nagyon káros volt a magyar hallgatók többségének gyakorlati képzése szempontjából.
A hallgatói felméréseken alapuló és részletesen kidolgozott javaslatai az Egyetem akkori lapja az Orvosegyetem hasábjain jelentek meg. A javaslatokat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem vezetése is elfogadta és magáévá tette, nagyon jó együttműködés alakult ki Prof. Dr. Fonyó Attilával az Egyetem akkori Dékánjával. A tantervi reform során a trimeszteri rendszer a magyar évfolyamon átalakításra került szemeszteri rendszerré, a gyakorlatokat beépítve az évközi oktatásba, lehetővé téve, hogy ezt követően azokat a Klinikákon és megfelelő színvonalon tartsák. A javaslatai alapján a klinikai tantárgyakból IV és V. évben is buktató hatályú vizsgát vezettek be, növelve a tantárgyak tekintélyét, az előadások látogatottságát, és a hallgatók tanulási készségét.
A Semmelweis Egyetemen abban az időszakban nem volt aneszteziológia és intenzív terápia oktatás. Ennek orvosolására javasolta egy Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vagy Klinikai felállítását. (Erre évekkel később került sor az Egyetemen Dr. Pénzes István Professzor Úr vezetésével.)
A szülészet-nőgyógyászat oktatása akkoriban IV. évben történt, és nem volt vizsga csak aláírás a tantárgyból. Csak VI. évben, a szigorló évben került sor vizsgára. A tantárgy folyamatos oktatása céljából javasolta, hogy a szülészet-nőgyógyászat tárgy kerüljön az V. évre, ekkor vizsgák is legyenek (kollokvium), ezt követően zárja a hatodévben szigorlat a tárgyat. A tantárgy áthelyezéséhez azonban cserére volt szükség. Erre a korábban V. évben önálló tárgyként oktatott féléves tárgyak jöttek a szóba. Akkor még ötöd évben került sor fél évig a kardiológia és fél évig a pulmonológia tárgyak oktatására. Minkét tantárgy tanszékvezetőjével tárgyalások kezdődtek, természetesen mindkét tantárgy Professzora (a kardiológiát Urai Professzor Úr, a pulmonológiát Hutás Professzor Úr tanította) hozzájárult a „cseréhez”. Így már IV. évre került a kardiológia és pulmonológia, és V. évre a szülészet-nőgyógyászat oktatása.
V. éves hallgató korában nem volt Neurológia tankönyv vagy jegyzet a Semmelweis Egyetemen, viszont nagyon érdekes előadásokat tartott Csanda Professzor Úr. A VI. éves szigorlatra való felkészülés érdekében Csanda Professzor Úr engedélyével és lektori felügyeletével a jegyzeteket öt orvostanhallgató kollégájával megírta, megszerkesztette és Neurológia Előadások címen az egyetemi nyomda segítségével kiadta. A jegyzetet három éven keresztül használták a hallgatók a vizsgára készülés során. Csanda Professzor Úr végzős hallgatóként állást ajánlott a Neurológiai Klinikán, de akkor már elkötelezte magát a műtétes szakmák, ezen belül a szülészet-nőgyógyászat mellett.
Munkahelye a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (2018-tól Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részleg)
A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága ösztöndíjasaként került, 1993-ban tanársegédi kinevezést kapott. Szülészet-nőgyógyászatból 1993-ban szakvizsgázott, 1998-ban aneszteziológia és intenzív terápiából tett sikeres szakvizsgát. 1994-ben külföldi tanulmányúton vett részt a Harvard Egyetem (Brigham and Women’s Hospital) szülészeti osztályán. 2004. októberében szakvizsgázott Klinikai Genetikából, 2022-ben Molekuláris Genetikából is szakvizsgált tett.
A Perinatológia területén kifejtett tevékenysége
Klinikai munkája során összesen 6 évet dolgozott a szülőszobán, ebből 3 évet osztályvezetőként. Munkája során fontos feladatának tekintette a szakorvosjelöltek képzését, ezen belül szülésvezetés, műtéti technikák, császármetszés oktatását. A fiatalok műtéteiben asszisztálva részt vett a szülészeti és nőgyógyászati műtétek oktatásában.
Nevéhez fűződik az epiduralis szülési fájdalomcsillapítás bevezetése az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Az egyetem elvégzése után Dr. Károvits János Professzor Úr vezetésével – az akkori HIETE-n – elsajátította a módszert, majd visszatérve az I. Női Klinikára, sikeresen alkalmazta azt. Az évek során 42 szakorvosjelöltet tanított meg a módszer alkalmazására. A szülési fájdalomcsillapításra vonatkozóan országos felmérését készített, a megjelent közleményt számos hazai és nemzetközi tanulmány idézte.
1994-ben alapító tagja volt a Szülészeti és Perinatológiai Aneszteziológiai Társaságnak, majd 2000-2006 között a Társaság főtitkári tisztét töltött be. 2013-ban megválasztották a társaság szülész elnökévé. Számos kongresszus szervezésében vett részt. Legutóbb nemzetközi kapcsolatok révén a „1st Congress of joint European Neonatal Societies (jNES)/ 5th International Congress of Union of European Neonatal and Perinatal Societies” budapesti megrendezésében vett részt a szervezőbizottság tagjaként. Szintén 2015-ben a szervező bizottság elnökeként megrendezte külföldi, nemzetközi részvétellel az „International Symposium on Obstetric Anesthesia – Effect on Newborn and Mother” 3 napos kongresszust közel 20 ország részvételével.
Nemzetközi munkája elismeréseként 2024-ben az European Association of Perinatal Medicine közgyűlése a társaság vezetőségi tagjának választotta.
1996-ban Dr. Krasznai Péter Főorvos Úrral közösen megírták „A szülési fájdalomcsillapítás elmélete és gyakorlata” című könyvüket, mely azóta is a szülési fájdalomcsillapítás egyik hazai kézikönyve. A könyv bővített angol nyelvű kiadása, a „Pain relief during labor and delivery” 2020-ban jelent meg. Papp Zoltán Professzor könyvében a Szülészeti-nőgyógyászati protokollban a „Szülési fájdalomcsillapítás” című fejezetet írta. Az ópiátok alkalmazásával sikeresen vezette be a sétáló epidurált, szükségtelenné téve a folyamatos ágynyugalmat az epidurál mellett, ezáltal is növelve a szülőnők komfortérzetét.
A Klinikán először alkalmazta daganatos betegeknél a tartós epidurális fájdalomcsillapítást. A beültetett és subcutan elvezetett epidurál katéteren át adagolt kábító fájdalomcsillapítóval több beteg szenvedését enyhítették, gyakran több hónapig.
A szülési fájdalomcsillapításban új eljárást vezetett be a peripudendalis blokkot, melynek segítségével csökkenthető a gátmetszések aránya.
Tevékenység a Genetikai munkacsoportban, országos és nemzetközi szinten
1995-ben került beosztásra a Dr. Papp Zoltán Professzor Úr vezetésével működő Genetikai Tanácsadásra, ahol hamarosan elsajátította az invazív beavatkozásokat, ezt követően évekig a genetikai amniocentézisek döntő többségét egyedül végezte. Eddig összességében 15 ezer beavatkozást végzett. 1998-ban a Genetika Tanácsadás osztályvezető helyettesévé neveztek ki. Tervei és javaslatai alapján került felújításra a genetikai tanácsadás 1999 tavaszán. 2000-től számos fiatal kollégát tanított meg az invazív beavatkozásokra. Eddig közel 20 ezer genetikai amniocentézist végzett. 2003. januárban nevezték ki a Genetika Tanácsadás Osztályvezetőjévé. Az általa tervezett Genetikai – Ultrahangos – Fetopathológiás számítógépes programon 2003-2004-ben egy számítógépes cég bevonásával dolgozott, a számítógépes rendszer 2005. januárjában került bevezetésre.
A Semmelweis Egyetemen 2013-tól a korábban a néhai Dr. Fekete György Professzor Úr által vezetett Klinikai Genetika Ráépített Szakképesítést Felügyelő Grémium által kijelölt mentor és tutor a szülészeti genetika területén. 2015-től 2024-ig Klinikai Genetika Szakképesítést Felügyelő Grémium tagja. 2012-2016 között, majd 2023-tól a Magyar Humángenetikai Társaság Vezetőségi tagja. a Praenatalis Diagnosztikai Szekció elnöke.
2013-tól a részt vesz az European Union of Medical Specialists /UEMS/ Clinical Genetic Section munkájában, melynek feladata a klinikai genetika szakképzések európai szintű összehangolása. 2018-2020-ban a Végrehajtó Bizottság tagja volt. 2018-tól az európai klinikai genetika szakvizsga-bizottságának tagja, rendszeres vizsgáztat. 2020-tól European Union of Medical Specialists /UEMS/ Multidisciplinary Joint Committee for Rare and Undiagnosed Diseases munkájában is részt vesz. 2020-tól a Végrehajtó Bizottság tagja.
2012-ben elindult Reproduktív medicina c. PhD programban (Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola) témavezető. A meghirdetett témában (A terhesség során végzett magzati ultrahangvizsgálatok hatékonyságának vizsgálata a fejlődési rendellenességek felismerésében) Ph.D. hallgatója, Dr. Erős Fanni Rebeka a genetikai tanácsadás anyagát dolgozta fel, 2013-ban a Regöly-Mérey Alapítvány Pályázatának különdíjasa volt. „A terhesség során végzett magzati ultrahangvizsgálatok hatékonyságának vizsgálata a fejlődési rendellenességek felismerésében” címmel 2018-ban védte meg dolgozatát. Dr. Tidrenczel Zsolt témája „Citogenetikai, molekuláris citogenetikai és ultrahangvizsgálatok a magzati kromoszóma-rendellenességek vizsgálatában”, 2022-ben védte meg dolgozatát. Legutóbb Ph.D. hallgatója, Simonyi Aténé 2023-ban védte meg dolgozatát „Genetikai vizsgálattal és ultrahanggal kimutatott magzati fejlődési rendellenességek összefüggése a magzatvíz mennyiségével” címmel.
Számos alkalommal vett részt PhD védésen mint bizottsági tag:
– Dr. Haltrich Irén (Semmelweis Egyetem, II. Gyermekklinika): A hármas kromoszóma „sokpontos” interfázis-FISH vizsgálata gyermekkori leukémiákban (Titkár)
– Dr. Pikó Henriett (OKI): Izomdystrophiával érintett családok molekuláris genetikai vizsgálata (Titkár)
– Dr. Tőke Judit (Semmelweis Egyetem, II. Belklinika): Az extracellularis kalcium koncentráció érzékelése egészséges és kóros állapotokban. A CaSR gén mutációk vizsgálata hazai betegeken (Titkár)
– Dr. Gergics Péter (Semmelweis Egyetem, II. Belklinika): Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a hormonális szabályozó rendszer működésének kutatásában (Titkár)
– Dr. Tömböl Zsófia (Semmelweis Egyetem, II. Belklinika): Mikro-RNS vizsgálatok endokrin daganatokban (Szigorlati Bizottság tagja)
– Dr. Glász-Bóna Annamária (Semmelweis Egyetem, Bőrklinika): KRT5 és KRT14 génmutációk vizsgálata epidermolysis bullosa simplex örökletes kórképekben (Titkár)
– Dr. Gyurkovics Zita (Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika): Short-term outcomes following various modes of delivery (Bizottság tagja)
– Dr. Feldman-Kovács Karolina (Semmelweis Egyetem, II. Belklinika): A HSD11B1 gén polimorfizmusainak csont metabolizmusra gyakorolt hatása osteoporosisban és mellékvesekéreg adenomás nőbetegekben (Opponens)
– Dr. Bardóczy Zsolt (Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika): A koraszülöttség hosszú távú hatása a mellékvese működésére (Szigorlati bizottság
tagja)
– Dr. Szalai Gábor (Semmelweis Egyetem, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika): Új sebészeti, képalkotó és molekuláris módszerek fejlesztése a praeeclampsia
állatkísérletes modellezéséhez (Szigorlati bizottság tagja)
– Dr. Brunner Alexandra (Semmelweis Egyetem, Bőrgyógyászati Klinika): A gonorrhoea fertőzés. Neisseria gonorrhoeae törzsek antibiotikum-rezisztencia vizsgálata és molekuláris tipizálása (Opponens)
– Dr. Mátyás Petra (Pécsi Tudományegyetem, Orvosi Genetikai Intézet): Halláskárosodásban részt vevő gének polimorfizmusai és mutációi roma és magyar populációban (Opponens)
– Karászi Katalin Judit (Semmelweis Egyetem, I. Sz. Patológiai Intézet): A syndecan-1 és a TFPI-2 szerepe a méh fiziológiás és patológiás inváziós folyamataiban (Bizottság tagja)
– Dr. Ács Lili Judit (Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika) Várandósság alatti anyai betegségek és gyógyszerszedés hatásai az ajak-, és szájpadhasadékok kialakulására (Komplex vizsgabiz. elnöke)
– Dr. Pinti Éva (Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika) A pontos genetikai diagnózis jelentősége az 1-es típusú neurofibromatózisban és a nemi fejlődési zavarokban (Opponens)
– Dr. Csabán Dóra (Semmelweis Egyetem, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A korai kezdetű demencia genetikai architektúrájának elemzése (Titkár)
– Dr. Mészáros Katalin Viola (Semmelweis Egyetem, Labor Medicina Intézet) Új laboratóriumi módszerek alkalmazása a hiperkortizolizmus diagnosztikájában (Elnök)
– Beke-Varga Alexandra Edit (Debreceni Egyetem Molekuláris Sejt- és Immunbiológiai Doktori Iskola) Ösztrogének által kifejtett patofiziológiai és transzkriptomikai változások összehasonlító vizsgálata humán ovárium sejtkultúrákon (Opponens)
Habilitációs védéseken bizottsági tagként vett részt:
– Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar): Családstatisztikai mutatók, családtípusok változásának hatása az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára – /védés: Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar/ (Opponens/Bíráló Bizottság tagja)
– Dr. Gyurkovits Zita PhD (Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika): Noninvazív neonatológiai szűrővizsgálatok jelentősége /védés: Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar/ (Opponens/Bíráló Bizottság tagja)
Kutatói pályázatot nyert, vezető kutatóként (OTKA Kutatói pályázat /2014-2017 – K 109640/), melynek témája: A korai petefészek kimerülés (POF/POI) molekuláris genetikai vizsgálata.
Tudományos fokozatszerzése, PhD védése 2005-ben a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola keretében praenatalalis diagnosztika témakörben történt, a dolgozat címe: „Ultrahangvizsgálat során észlelt magzati minor és major anomáliák cytogenetikai háttere (Cytogenetic background of fetal minor and major ultrasound anomalies in pregnancy)”
2013-ban Habilitált a Semmelweis Egyetemen. A habilitációs védés témája: „Genetikai, fejlődési rendellenességek vizsgálata a reprodukció, a terhesség során (Examination of genetic, developmental abnormalities during reproduction and pregnancy)”
Rendszeres meghívott előadó szakmai továbbképző tanfolyamokon és kötelező szinten tartó szülészet-nőgyógyászat tanfolyam (számos egyéb mellett a következő témákban: ”Genetikai rendellenességek ultrahang-markerei. A magzati chromosoma-analízis javallatai”, „Terhesség alatti infectiók”, „Szülési fájdalomcsillapítás”)
Tudományos munkásságát jellemzi, hogy jelenleg:
– Tudományos közleményeinek száma: 255
Ebből:
– Folyóiratcikk: 175
– 7 könyvet írt és szerkeszett, 53 könyvfejezetet írt.
– Közleményeinek impakt faktora: 88,658
– Független idézettsége: 755
A Magyar Nőorvos Társaság 1995-ben Ifjúsági Különdíjjal, 2003-ban Nívódíjjal jutalmazta.
2005-ben és 2006-ban az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos Díját vehette át.
2012-ben Virginia Apgar Díjat kapott.
Tagja számos tudományos társaságnak, többek között:
a Magyar Nőorvos Társaságnak,
a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaságnak,
a Magyar Perinatológiai és Szülészeti Aneszteziológiai Társaságnak (2013-2025 között szülész elnöke a társaságnak),
a Magyar Perinatológiai Társaságnak (2015-2025 között főtitkára a társaságnak),
a Magyar Humángenetikai és Genomikai Társaságnak (2012-2016 között, majd 2023-tól vezetőségi tagja, a Prenatalis diagnosztikai szekció elnöke).
Külföldi társaságok közül megemlíthető:
az International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology és az European Society of Human Genetics, az International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynaecology.
2014-ben megválasztották az Union of European Neonatal and Perinatal Societies nemzetközi társaság főtitkárává, 2018-tól 2025-ig a társaság pénztárosa.
Az European Union of Medical Specialists /UEMS/ Clinical Genetic Section tagja 2013-tól, majd a Végrehajtó Bizottság tagja és pénztárosa volt 2018-2020 között, a Vizsgabizottság tagja 2018-tól (ECMGG – European Certificate in Medical Genetics and Genomics).
Szintén a European Union of Medical Specialists /UEMS/ másik bizottságában, a Multidisciplinary Joint Committee for Rare and Undiagnosed Diseases Végrehajtó Bizottság tagja és pénztárosa 2020-tól.
Az European Association of Perinatal Medicine /EAPM/ közgyűlése 2024-ben a társaság vezetőségi tagjának választotta.
2022-ban jelent meg a neves szerzők által jegyezett, általa szerkesztett „Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere – Genetikai eredetű ritka nőgyógyászati betegségek” című könyv az Akadémiai kiadó gondozásában (az online kiadás 2021-től elérhető). 2024 óta a könyv második, bővített kiadása open acces online verzióban magyarul és angolul is elérhető: „Genetic background of gynecological diseases – Rare gynecological diseases with genetic origin”. A kötetben tárgyalt nőgyógyászati kórképekkel számos korábban megjelent publikáció foglalkozik, de a genetika, mint etiológiai tényező szemszögéből, a kóros állapotok, a női betegségek genetikai hátterére fókuszálva és azt rendszerezve még nem jelent meg korábban könyv.
2015-ben elvégezte a Nyugat-Magyarországi Egyetem két szakát, az Egészségügyi Menedzser és az Orvos Közgazdász Szakot. Elvégezte a MOK jogi akadémiáját.
MOK Etikai Bizottság tagja volt, majd 2020-tól a Budapesti Orvosi Kamara elnökségi tagja, VIII. kerületi kamara elnöke.